Csak
pár évet, pár
hónapot,
a végtelenben egy
napot
Alszol egyedül
gyermekem.
Csak egyet álmodsz,
és jövök,
A földön itt misem
örök,
S melletted leszek
újra én.
És rád roskadok.
Mindenem.
Ott messze túl a
Mindenen,
Újra eggyé
forradunk.
Köröttünk zeng a
végtelen,
De túl a földi
életen
Nem érhet többé
semmi vész.
S újra viselem
gondodat,
Csak még pár földi
dolgomat
Elvégzem, s aztán
jövök.
Addig az álmod szép
legyen,
A másvilági réteken
Szebbek talán az
álmok is.
Aludj, aludj, s már
ott vagyok,
A végtelenben egy
napot
Aludjál addig,
gyermekem.
|