Ketten közülük még aznap elindultak egy Emmausz nevű helységbe, amely Jeruzsálemtől
hatvan stádiumnyi távolságra feküdt. Beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
Miközben beszélgettek és vitatkoztak egymás között, maga Jézus is melléjük szegődött, és
együtt ment velük. Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.

Ő pedig így szólt hozzájuk:

"Miről beszélgettek egymással útközben?"

Erre szomorúan megálltak. Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleofás, és ezt mondta neki:

 "Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?"

"Mi történt?"- kérdezte tőlük.

Ők így válaszoltak neki:

"Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, tettben és szóban hatalmas Isten és az egész
nép előtt; hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izraelt. De ma már harmadik napja,
hogy ezek történtek. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megzavart minket, akik kora hajnalban ott voltak
a sírnál, de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették,
hogy ő él. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok
beszélték; őt azonban nem látták".

Akkor ő így szólt hozzájuk:

 "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
Hát nem ezt kellett elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?"

És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban
róla szólt. Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek, de ő úgy tett, mintha tovább akarna menni.
Azok azonban marasztalták:

"Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van".

Betért hát, és velük maradt. Amikor asztalhoz telepedtek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük és felismerték. Ő azonban eltűnt előlük. Ekkor így szóltak egymásnak:

 "Nem lángolt-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton és kifejtette az Írásokat?"

Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a
tizenegyet és a velük levőket. Ezek elmondták, hogy valóban feltámadott az úr, és megjelent Simonnak.
Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtörésében.