„Jézus ezután nyomban kényszerítette a tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra,

amíg Ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni.

Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok közt hányódott, mert ellenszél volt. A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.

Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, mert azt mondták, hogy kísértet és ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta:

"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!"

Péter ekkor így szólt hozzá:

"Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen!"

Mire Ő így szólt:

"Jöjj!"

 Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment.

Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott:

"Uram, ments meg!"

 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta:

"Kicsinyhitű, miért kételkedtél?"

 És amint beszállt a hajóba, elült a szél. A hajóban lévők pedig leborultak előtte, és ezt mondták:

"Valóban Isten Fia vagy!"