Miután pedig elfogták őt, elvitték és bekísérték a főpap házába. Péter
pedig távolról követte. Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük.
Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és
így szólt:

"Ez is vele volt".


Ő azonban letagadta, ezt mondva:


"Asszony, nem ismerem őt!"

Röviddel ezután más látta meg, és rászólt:

"Te is közülük való vagy!"


Péter azonban így válaszolt:

"Ember, nem vagyok!"


Körülbelül egy óra múlva másvalaki is bizonygatta:

"De bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való".

 
Péter azonban ismét tagadta:

"Ember, nem tudom, mit beszélsz".

Még beszélt, amikor hirtelen megszólalt a kakas. Ekkor megfordult az úr, és rátekintett
Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az úr szavára, amikor ezt mondta neki:


"Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem".


Aztán kiment, és keserves sírásra
fakadt.