Miután pedig
elfogták őt,
elvitték és
bekísérték a
főpap
házába.
Péter
pedig
távolról
követte.
Mikor az
udvar
közepén
tüzet
raktak, és
körülülték,
Péter is
leült
közéjük.
Amint ott
ült a tűz
világánál,
meglátta őt
egy
szolgáló,
szemügyre
vette, és
így szólt:
"Ez is
vele volt".
Ő azonban
letagadta,
ezt mondva:
"Asszony,
nem ismerem
őt!"
Röviddel
ezután más
látta meg,
és rászólt:
"Te is
közülük való
vagy!"
Péter
azonban így
válaszolt:
"Ember,
nem vagyok!"
Körülbelül
egy óra
múlva
másvalaki is
bizonygatta:
"De
bizony, ez
is vele
volt, hiszen
ő is
Galileából
való".
Péter
azonban
ismét
tagadta:
"Ember,
nem tudom,
mit
beszélsz".
Még
beszélt,
amikor
hirtelen
megszólalt a
kakas. Ekkor
megfordult
az úr, és
rátekintett
Péterre.
Péter pedig
visszaemlékezett
az úr
szavára,
amikor ezt
mondta neki:
"Ma, mielőtt
megszólal a
kakas,
háromszor
tagadsz meg
engem".
Aztán
kiment, és
keserves
sírásra
fakadt.